Minden alkalomra
A smink történelme
A kozmetikumok használatára remek ürügyek adódnak. Például, hogy már a kőkorszak emberei is festették magukat. A neandervölgyi ősember is! Arcára színes festéket kent, testét pedig tetovált. Férfiak és nők egyaránt festették magukat. A természeti népek ma is sok helyen alkalmaznak ősi testdíszítést: tetoválást, testfestést. Ezek a díszítések a szerepeket jelölik: a “családon” belüli helyzetre mutattak rá…
A SMINK TÖRTÉNETE
A nők már ősidők óta sminkelik magukat.
Pl. KLEOPÁTRA az Ókorban szemét felül kékkel alul víz zölddel kontúrozta, száját pirosra festette. Szemöldökét vastagon szénnel feketítette.
A KÖZÉPKORBAN nem sminkelték magukat a nemesség köreibe tartozó hölgyek. A sápadt bőr a törékenység és előkelőség jelképe volt. Aki csak tehette nem tartózkodott kint a napon és nem dolgozott a szabadban, mert azt mindjárt durvának és “parasztosnak” titulálták. Voltak akik leborotválták a szemöldöküket, hogy nagyítsák a tekintetüket.
Az 1500-as években továbbra is divat a fehér arc, de a szemet már pasztell színnel színezték és a szájat pirosra festették. 1600-as években a himlő helyét fekete bársonypöttyel takarták el.
A 19. századi nők a gyöngédséget és törékenységet sugárzó divatot követték. Előszeretettel hasonlították a női nemet a természet gyöngéd virágaihoz és ezt ki is fejezték a viselettel. Célzott volt még mindig a sápadtság, ezt mesterségesen úgy érték el, hogy ecetet fogyasztottak és kerülték a friss levegőn való tartózkodást.
A hölgyek használtak néha némi rúzst, de az erős smink határozottan kerülendő volt. A dekoltázs karban tartására nagy figyelmet fordítottak, mert az akkori divat szerinti ruházatnak állandó jellemzője volt a mély dekoltázs. A smink kimerült a vékony kék “vánák” megrajzolásában, mert azok az áttetsző bőr érzetét keltették, ami úgyszintén az előkelőséget jelképezte. Ebben az időben azt tartották, hogy a nő éke a hajkoronája. Csak nagyon ritka esetben -betegség miatt- vágták le a hajat rövidre. A hajkoronát műhajjal dúsították.
1886 után Harriet Ayer megjelentette az első arckrémeket és pár fiatalító szépségápolási terméket.
A felső tízezer véleményformálói és divat vezéregyéniségei 1900 körül már fiatalkorukat meghaladva rájöttek, hogy szükségük van kozmetikumokra a fiatalságuk valamelyes megőrzésére. Vad diétába kezdtek és tornagyakorlatokkal tartották karban a testüket. A smink diszkrét volt és fokozatosan elfogadták a használatát. Először a barackos színű szem és száj jött divatba melyet később a babarózsaszín váltott fel. A hölgyek a természetesség irányába terelték a sminket. Megjelentek az első szépségszalonok, ahol már lehetett krémeket és rúzst vásárolni. Divatos volt a papírpúder használata (vagy púderpapír). Ez színes lapocskákból állt, amelyet az arcra és orra lehetett nyomni és ott púdernyomot hagyott. Feketére festették a szempillát és sötétvörösre az ajkakat.
A ruhák színeit kifejezőbbé tette a levendulaillat, mert 1901-ig csakis ez volt a megengedett. A levendula a minőség jelképe volt.
1906-ban Charles Nestle feltalálta az elektromos hajsütővasat, amely kímélte a hajat. 1908-ban Marcel Wave megalkotta az oly jellegzetes lokniba vasalt hajdivatot. Ez az új divatú frizura úgy készült el, hogy a hölgyek hajfürtjeit forró sütővassal loknikba vasalták.
1910-ben Sergei Diaghilev Orosz balettje nagy befolyással volt a divatra. A ruházatra főként a balett ruházat stílusa lett jellemző. Ugyanakkor a sminkre is a még élénkebb színek lettek jellemzőek. A tetoválás divatba jött. A társaságbeli hölgyek körében a lila szemspirál ,sötét szemhéjfestékek és rúzsok a menők.
Az 1920-as években a néma filmek korában a színésznőknek megengedett volt az erős smink. Világos alapozót használtak, szemüket erős sötét színekkel leginkább feketével és vastag kontúrral emelték ki. A száj sötét és picire festett.
1920 -1930 között a természetesség még nagyobb szerepet kap, divatba jön a szinte fiús alkat, amelyeket a magazinok népszerűsítenek. Elizabeth Arden kifejleszti a tápláló arckrémeket, tonikot és arclemosókat. Helena Rubenstein napvédő krémet fejleszt ki. Ez jól jött amikor Coco Chanel divatba hozta a napbarnított bőrt. Később Rubenstein újra púdert és rúzsokat fejleszt.
1930-as évektől kezdték a nők az arcuk színével megegyező alapozót használni. A szemöldököt sok esetben leborotválták és helyette tussal húzták meg a vonalát. A szemhéjra világos, testszínű szemszínt használtak, sötét mélyítő vonallal, és vastag tusvonalat húztak. A száj formája túlkerekített és erős színű. Újra hangsúlyt kap a rúzs és a körömlakk. A körmöket vérvörösre festették és nagyon hosszúra növesztették. Az arcra is rúzs került pirosítónak. Már műpillát is használnak.
Max Faktor megtervezi az első olyan alapozót ami nem bántja a bőrt. Ez a Pancake.
1940 körül ismét visszafogták a smink élénkségét. A filmsztárok másolása került előtérben a haj és sminkdivat terén is. Még mindig hódít a mélyítő vonalas smink. A száj piros. Az arcot enyhén pirosítják. Mivel nincs még harisnya, a nők a lábaikat teával, cikóniával vagy zöld dióval festették. A harisnya vonalát ceruzával húzták meg. Divat a hosszú haj.
Az 50-es években hatalmas hatást gyakorol a smink, hajviselet és öltözék stílusára a “mozi őrület”. A széles és kivilágított mozivásznak, a sztárok makulátlan és tökéletes megjelenése arra késztette a Max Factort, hogy olyan kozmetikumokat készítsen, amely ezt a csillogást emberközelivé teszi. Ezeknek az volt a funkciójuk, hogy a bőrt simává és hibátlanná varázsolják
A késői 50-es években a csillogást és fényt visszafogták és finomabb, matt árnyalatokkal helyettesítették, divatba jött a rózsaszín és az ezüst. Ekkor a lófarokba összefogott haj volt a divat, amelynek változata a francia konty. Elizabeth Taylor divatdiktátor volt abban az időben. A hajlakkok megjelenése lehetővé tette, hogy a hölgyek egyre dúsabb és magasabb hajviseleteket készítsenek maguknak.
1960-tól a hosszú haj jön divatba frufruval, melyet tupíroztak. A szemek pasztel színűek a száj viszont hangsúlyos, sötét színben pompázik. Divat a mini szoknya. A magazinok “oktatták” a színek használatát és a sminkfogásokat. A szemekre nagy hangsúlyt fektettek, és a Kleopátra című film megjelenésével egy időben divattá vált a szemhéjra tussal húzott fekete vonal.
1970-es években az átlag emberek sminkje visszafogott, újra a természetesség volt a smink divatra jellemző. A fehérrel kihúzott szem és a halvány színek domináltak. Vagy a körsatír, tusvonal, színtelen szájfény a jellemző. Divat a hosszú oroszlán haj, de a városi rövid haj is.
A Lázadók mindent megengedtek maguknak. Sminkjük minél feltűnőbb volt. A pánkok fehér alapozót használtak arcukra, fekete és bordó festékkel színezték arcukat.
A Disco korszak 1980-ban kezdődött. Ezekben az években újra divatba jött a smink. Természetes színek, de erős változatban. A sminknek az volt a feladata, hogy a ruha mellett “öltöztesse” viselőjét. A szem és a száj festése egyaránt feltűnő. A szivárvány minden színe divat ebben az időszakban. Az arc túlsminkelt. Divat a fülklipsz. Divatba jött a bőrápolás, a fiatalító arckezelések és terápiák. Elkezdődött az aggódás a bőrrák miatt, ugyanis a napfürdőzés igen közkedvelt lett, sokan sok ideig tartózkodtak a napon. A napbarnított bőr nagyon divatos volt.
A 90-es években nagy kampány indult a bőrápolásért. Egyre több cég gyárt bőrápolásra fókuszáló termékeket, amelyek mindenki számára elérhetőek. Beindul az internetes eladás is. A Max Factor előrukkol a “csókálló” rúzzsal, amely akár 8 órán át a szájon marad. Megjelennek az arclemosók, amelyek bőrkímélők, de hatékonyan tisztítják a bőrt. A szappan kimegy divatból és helyette a tusfürdők, habfürdők jönnek divatba, a folyékony szappanok, krémes lemosók és bőrtisztítók. Az aromaterápiás termékek igen keresettek lesznek, a tejjel, olajokkal dúsított szappant helyettesítő termékek, amelyek jó közérzetet ígérnek egész napra. A fogyasztók ismét aggódni kezdtek a bőrrák miatt. Így a barnító krémek helyettesítik a napfürdőzést.
Az 1990-es évektől jött divatba a láthatatlan smink. A nők elkezdték magukat az alkalomhoz, ruhához illően sminkelni. Figyelembe vették az arc adottságait és kezdték nem csak a divatot követni de azt is figyelni hogy az arc formájához mi illik a leginkább. E korszak második felében elterjedt a barna szájkontúr használata. A szájfényt kontúr nélkül is használják…